A víz emlékezete
A víz kezdettől fogva "különleges képességekkel és tulajdonságokkal" bír, amelyek csak akkor tudnak kifejlődni, ha természetesen egészséges marad, nem érik káros környezeti hatások. A víz állapota alapvetően befolyásolja a közérzetet és a teljes ökoszisztéma fenntartását. A Grander Technológiával kapcsolatba kerülve a víz ismét képes lesz újra felvenni elvesztett tulajdonságait.
A 21. században valószínűleg végleg el kell búcsúznunk attól a tézistől, hogy a vizet az egyszerű H2O képlettel elég definiálni. Az elmúlt évszázad a víz jelenségének kémiai megközelítésének évszázada volt. Ebben az évszázadban a fizika kap lehetőséget arra, hogy a víz rejtélyének megoldásához közelebb kerüljön.
Az emlékezet
Rendelkezik a víz emlékezettel? Képes-e információkat tárolni, és azokat megismételni és továbbadni? A víz "emlékezete" összehasonlítható-e az ember emlékezetével? Az emberi emlékezet az információit inkább érzelmi alapon tárolja és törli ki, annak emberre gyakorolt jelentőségétől és benyomásától függően (a szó szoros értelmében).
A víz emlékezete ellenben racionális alapokon nyugszik. Érzelmek nélkül és precízen tárol minden információt, amelyet meg tud őrizni, legyen jó vagy rossz; a legegyszerűbben egy magnóval hasonlítható össze, amely fizikai hullámokat rögzít és ad vissza tetszőleges alkalommal anélkül, hogy az eredetileg felvett információ megváltozna, csökkenne, vagy elveszne.
A tárolás helye és a tárolási folyamat pontos lejátszódása a vízben tudományosan a legjobb esetben is csak kezdetlegesen, elvi szinten ismert.
Sokkal messzebb vagyunk az empirikus módszerek alkalmazásával, tehát a hatások követésének rendszer szerinti elemzésével. Így például ma tudjuk, hogy a víz komplex belső szerkezete felelős annak tulajdonságaiért. Ezek a különböző tulajdonságok határozzák meg például a víz eltarthatóságát, a vízben lévő mikroorganizmusok fejlődési feltételeit és végső soron a vízzel szimbiózisba lépő élőlény (nem utolsó sorban az ember) számára javára válást és az elviselhetőséget.
Ezeket a legfontosabb tulajdonságokat, melyek a természetben eredetileg minden vízben megtalálhatóak, a mai külső hatások miatt túlnyomórészt elvesznek.
A felépítés
Minden vízre utalt élő organizmus számára döntő jelentőségű annak felépítése. Feltétele a szervezetben lezajló irányító folyamatoknak, mint pl. egy "rendezett" növekedés. A vizet érő hatások sokoldalúak. A nap, a hold, az egész univerzum természetes rezgésben áll a Földdel, és a vízzel, mint alapelemmel is kommunikál.
Nagyobb gondot okoznak a mesterségesen előállított rezgések, amelyeket a víz szintén "regisztrál". A különböző emissziós források (pl. mobiltelefon adótornya, távközlési berendezések, műholdas sugárzások, erősáramú vezetékek, és még sok egyéb) megzavarhatják a víz belső felépítését sugárzásukkal.
A GRANDER-vízélénkítés alapelgondolása abból áll, hogy a víz felépítését visszavezesse egy optimális állapotba és ebben az állapotban ellássa a maradandó stabilitással. A minőségileg javított víz jótékony hatása, amelyet a felhasználók százezrei éreznek naponta, magáért beszél.
A vízszerkezet
Az ivóvíz hivatalos minősítése során kevés jelentőséget tulajdonítanak a víz szerkezetének. A közép-európai ivóvízminőség lényegében viszonylag jól biztosított az ivóvízre vonatkozó előírások által. Ezek hivatottak azt biztosítani, hogy az első számú fő táplálékunkban ne legyenek patogén csírák, és ne legyenek a megengedett határérték felett a nehézfémek és egyéb vegyszerek.
Ezúton ugyan minden szabványnak és előírásnak megfelel az ivóvíz, azt a tényt azonban, hogy a víz belső felépítése lényeges minőségi tényező, még nem vonjuk be az előírásokba. Ez első sorban amiatt van, hogy ennek mérhetősége még nem megoldott. Így például régi hagyományok alapján tudjuk, hogy vannak forrásvizek, melyek lázcsökkentők, emésztést segítőek, bőrbarát és sebgyógyítóak vagy fájdalomcsillapító hatásúak, szabvány azonban nem létezik ezekre.
A szilárd elemeknél is fontos szerepet játszik a belső felépítés: Így például a grafit és a gyémánt is szén, csak eltérő sűrűséggel. A gyémánt a legkeményebb az anyagok között, a grafit ezzel szemben puha.
A tulajdonságok
Hogyha tovább szőjük a víz, mint alapelem gondolatát, rájövünk, hogy a víznek is van belső felépítése. A különböző felépítések ugyan nem a "keménységet" vagy akár a sűrűséget befolyásolják, mint a gyémánt vagy a grafit esetében; a víz esetében ezek az eltarthatóság és a mikrobiológiai tulajdonságok, amelyek erősen függnek a belső szerkezettől.
Két kémiailag megegyező víznek lehetnek eltérő biológiai tulajdonságai, ez azt jelenti, hogy az egyik víz másképpen viselkedik a szervezetben, mint a másik, noha mindkettő pontosan ugyanazokat az anyagokat tartalmazza.
Nem elegendő tehát a vizet vegyi vagy mikrobiológiai alapokon megítélni, hanem meg kell találni az utat felépítésének jellemzésére. Ez azért nehéz, mert megismételhető mérési folyamatok csak nyomokban léteznek, és egyik elismert "nyugati" tankönyvben sem térnek ki az információk tárolhatóságára.
Itt is látható azonban egy apró reménysugár a horizonton, a vízzel kapcsolatos fizika ugyanis világszerte egyre inkább az érdeklődés körébe kerül: a világegészségügyi szervezet, a WHO egy szakértő bizottsága már hosszabb ideje foglalkozik a víz szerkezetével.
Már legalább vannak arra irányuló törekvések, hogy a nemzetközi WHO ivóvízre vonatkozó irányelvei közé bekerüljön a "vízszerkezet" fogalma.
Forrás:
